Ismét ezrek tüntetnek abban az országban, ahonnan az arab tavasz indult
Ezrek vonultak utcára vasárnap Tunéziában, hogy Kaisz Szaíd elnök ellen tüntessenek, valamint követelték a normális demokratikus rendhez való visszatérést – írja a Reuters.
Ezrek vonultak utcára vasárnap Tunéziában, hogy Kaisz Szaíd elnök ellen tüntessenek, valamint követelték a normális demokratikus rendhez való visszatérést – írja a Reuters.
Rendkívüli események zajlanak Tunéziában. A járványkezelés és a gazdasági nehézségek miatt kitört tüntetések nyomán az ország elnöke menesztette a miniszterelnököt és 30 napra felfüggesztette a parlament működését. A lépést a kormányzó párt képviselői és támogatói puccsnak nevezték, a tüntetők viszont üdvözölték az elnök döntését. A nemzetközi közvélemény egyelőre megosztott a történtek értékelésében, azonban mindenki aggódik, hogy 11 évvel Zín el-Ábidín ben Ali hatalmának megdöntése és ezzel az Arab tavasz megindítása után, újra önkényuralom rendezkedik be Tunéziában.
Szerdán elnökválasztást tartanak Szíriában, amelynek eredménye előre megmondható a nyugati országok és a szír ellenzék által csupán színjátéknak nevezett voksoláson. A 2000 óta hatalmon lévő 55 éves Bassár el-Aszad győzelmével kapcsolatban csak az lesz a kérdés, hogy pontosan mekkora többséggel nyeri meg a választást. A negyedik hétéves elnöki ciklusára készülő államfő a közel-keleti térség nagy politikai túlélőjének számít, akit a 2011-es Arab Tavasz, illetve az azt követő polgárháború sem mozdított el posztjáról. Moszkva és Teherán hathatós katonai támogatásával Aszadnak sikerült elérnie, hogy mára már az ország területének 60 százalékát ismét ellenőrzése alatt tartja. Az ország gazdasági, szociális helyzete azonban siralmas, Aszad a választások előtt az állami alkalmazottaknak adott külön juttatással, illetve a kisebb bűncselekményekre vonatkozó amnesztiával próbálta javítani a közhangulatot.
Tíz éve, 2011 tavaszán rengette meg az arab tavaszként aposztrofált forradalmi hullám a Közel-Kelet és Észak-Afrika autoriter rezsimjeit. A Tunéziában kipattant szikra Egyiptomban, Líbiában, Jemenben, Szíriában és Bahreinben is komolyan megrengette az addigi politikai berendezkedést, de szinte az összes arab országban a kormányzat elleni tüntetésekhez, utcai demonstrációkhoz vezetett. Az arab tavasz elsődleges oka a romló életkörülményekben, a perspektívák hiányában volt keresendő – de vajon egy évtizeddel a forradalmi hullámot követően változott-e a helyzet, javultak-e az arab államok gazdasági kilátásai?
Kilencvenegy éves korában meghalt Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök, akit 2011-ben az "arab tavasz" elűzött a hatalomból, és 2017-ig börtönben volt - jelentette a Reuters hírügynökség az egyiptomi állami tévére hivatkozva.
Meghalt Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnök - jelentette be az észak-afrikai ország elnöki hivatala csütörtökön. A vezető halálhírét követően az ország Független Választási Bizottsága szeptember 15-re tűzte ki az elnökválasztást és október 6-ra a parlamenti választásokat.
Azonnali hatállyal elrendelte Tunézia olaj- és gázmezőinek, valamint foszfátkitermelő üzemeinek katonai védelmét Beji Caid Essebsi elnök szerdán, miután az ország déli régiójában tüntetések törtek ki. Az OMV mintegy 700 alkalmazottját vonta ki az érintett déli területekről, de más kitermelők is felfüggesztették tevékenységüket a lezárt gázmezőkön.
Az egyiptomi katonai puccsnak, és Mohamed Murszi távozásának nem pusztán politikai okai voltak. A két évvel ezelőtti, ma már csak arab tavaszként emlegetett tüntetéseken, amelyek egyébként az akkori elnök, Hoszni Mubarak távozásával végződtek Egyiptomban, hiába követeltek a felkelők drasztikus változásokat, gyakorlatilag semmi nem változott azóta.
Igen kellemetlen déjá vu érzése lehet a hazai autósoknak az egyiptomi zavargásokkal kapcsolatban, hiszen a 2011-es arab tavasz során meglóduló kőolajár, a hazai üzemanyagárak 50 forintos emelkedését okozta. Egy hasonló mértékű forrongást követő drágulási hullám esetén akár 500 forintos benzinárral is barátkozhatnak az autósok.
A halálos áldozatok között van egy család hét tagja is.
Szerintük meg kellene menteni.
Nagy kérdés, hogy Trump képes-e megtörni ezt a ciklust.
A frank menedékdeviza maradhat.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.